Csodásat cukorkák :)
Arra gondoltam, hogy írok kicsit arról, hogy milyen is az, mikor nincs víz, hiszen a téma sajnos nagyon is aktuális, viszont vannak olyan barátaim, szerte a nagyvilágban, akiknek ez teljességgel szokatlan ... Istennek legyen hála. Íme, egy romániai kisvárosban élő nő két napja vízmentesen, elsőkézből:
Nagykároly, harmadik emelet, panellakás. Masszív 31 fok idebenn.
Tegnap hazajöttem a dolgozdából, mentem a fürdőszobába kezet mosni. Szuszogott a csap. Nincs víz - konstatálom szomorkásan, és kelletlenül leülök a nappaliban, mely az odú leghűvösebb része. Ücsörgök és olvasgatok, neten, könyvet, semmi mást nem csinálhatok, hiszen nincs víz, nem mosogathatok, nem moshatok, nem mosakodhatok, nem takaríthatok, nem főzhetek ...
Lefekszem, hátha elalszom, addig sem érzem, hogy ég a bőröm ... a melegtől ... az izzadtságtól ... a portól ...
Nem bírok elaludni, viszketek, kipirosodik a bőröm, már-már fáj. Gondolatban francba küldöm a vízszolgáltatót, mert eszembe jut, hogy tavaly a legnagyobb hőségben ugyanezt csinálta velünk. Akkor vinnyogtam mint egy állat a melegtől, megdagadt a két lábam és a bőröm pórusai akkorák lettek mint egyegy kráter. Nem baj, a melegtől esik a vérnyomás, nagy bajom nem lehet - gondoltam - de éjszaka még mindig nem volt víz, és már lüktetett az egész fejem ...
Most ugyanez a helyzet.
Az éjszakát átvészeltem valahogy, mert visszaadták, -ha rövid időre is- a vizet, hát tudtam "szedni".
Ma reggel felkeltem, gondoltam főzök egy kávét, mert már nagylány vagyok és kávézhatok :) ... főztem is, ásványvízből, mert barna volt ami a csapból folydogált. Később kitisztult, hát megtömtem a mosógépet ... rossz döntés volt, mert időközben leállt, ugyanis ismét elzárták a csapokat, még most is benne van a ruha és fogalmam sincs mit kezdjek vele, mert, ha megadják a vizet, akkor újra fekete lesz és az én gépben lévő fehér ruháimnak nem tesz jót a sár...
Időközben dühösen felhív a barátnőm, hogy nem tudom-e mikor lesz ismét víz. Nem tudom ...
Fél 12-kor elkezdek készülődni, mennem kell dolgozni, csak ide a rádióba, de azért az arcomat és a fogamat meg kéne mosni ... Ismét az ásványvíz húz ki a mocsokból ...
Nem vagyok mérges, mert a szolgáltatónál is emberek dolgoznak ...
Bemegyek a rádióba, jönnek a telefonok, hogy mi van már, miért nincs víz? A szolgáltató telefonja nem válaszol, és rohadtul nem azért, mert foglalt, hanem azért mert félre van téve a kagyló ... és ez volt az a pont mikor besokalltam ...
Élő egyenesben csókoltattam az Apaservet és megköszöntem, hogy emberszámba vagyunk véve mi húszezren ebben a csodálatos kis városkában...
15 perc múlva, épp rádió előtt beszélgettem egy kedves ismerősömmel, megjelent egy Úr, aki egy komunikátdepreszát lobogtatott a kezében....
Hozsánna!!!!!!!!! 24 átkozott óra kellett ahhoz, hogy értesítsék az embereket arról, hogy meghibásodás történt és ma (augusztus 7) este, 19 óráig ne is számítsunk vízre.
Bemegyek a rádióba, elmondom a hírt és megköszönöm a szolgáltató munkatársainak, hogy meghallgatták imáimat és küldtek egy közleményt ...
Pár perccel később felhív egy kedves női hang, hogy ugyanmár, ne dícsérjem én az Apaservet, mert most sem küldtek volna semmit, ő hívott fel valakit, mikor hallott engem a rádióban, hogy már tényleg ideje lenne kiadni egy ííííííírást a helyi médiának is ... sííííííííííííííííííííííííííírok ...
Hazajöttem. Masszív 31 fok. A mosógép villog, mosna, ha lenne mivel ...
Éhes vagyok :) készítenék egy görög salátát, ha lenne víz, mert ugye nem ártana megmosni a hozzávalókat ...
Melegem van, királyságos lenne lezuhanyozni ...
Pisiltem, rácsaptam a buditetőt ...
Most komolyan a magyar filmek jutnak eszembe, melyek híresek arról, hogy a maguk természetességében adnak vissza dolgokat, mondhatnám azt is, hogy rendkívül életszagúak ...
Na kérem, ebben a pillanatban a nagykárolyi háztartások is elég "életszagúak" és ez az írás is elég életszagú, mert ebben a városban élnek NŐK, akiknek bizonyos napokon létfontosságú a víz, anyák, akiknek a kisbabáiknak nem lehet elmagyarázni, hogy nincs víz, férfiak, akik komoly fizikai munkát végeznek és fürdenének, ha hazaérnek ... és nem beszélek a sok tönkrement ruháról, ami fekete lesz a mocskos víz miatt, a megment mosógépekről, a minihőközpontokról, melyek idő előtt tönkremennek ... a betegekről ....
Megértem, bizony megértem a szolgáltatót, hiszen mindig történhetnek balesetek, de ismét közel 24 órának kellett eltelnie ahhoz, hogy közöljék az emberekkel azt, hogy miért is kell nélkülözniük a csapvizet. Ez a nem mindegy!!! ... mert, ha szólnak, hogy ma sem lesz víz, akkor az emberek felkészülnek rá ... így azonban kellemetlen :)
Nade, mint mondottam, fő az optimizmus ... holnaptól talán tejben és vajban füröszt minket a nagykárolyi vízszolgáltató. Ha nem így lesz, akkor megyek tüntetni:
HUN A SZAMÁRTEJEM??? feliratú transzparensekkel ;)
Nagykároly, harmadik emelet, panellakás. Masszív 31 fok idebenn.
Tegnap hazajöttem a dolgozdából, mentem a fürdőszobába kezet mosni. Szuszogott a csap. Nincs víz - konstatálom szomorkásan, és kelletlenül leülök a nappaliban, mely az odú leghűvösebb része. Ücsörgök és olvasgatok, neten, könyvet, semmi mást nem csinálhatok, hiszen nincs víz, nem mosogathatok, nem moshatok, nem mosakodhatok, nem takaríthatok, nem főzhetek ...
Lefekszem, hátha elalszom, addig sem érzem, hogy ég a bőröm ... a melegtől ... az izzadtságtól ... a portól ...
Nem bírok elaludni, viszketek, kipirosodik a bőröm, már-már fáj. Gondolatban francba küldöm a vízszolgáltatót, mert eszembe jut, hogy tavaly a legnagyobb hőségben ugyanezt csinálta velünk. Akkor vinnyogtam mint egy állat a melegtől, megdagadt a két lábam és a bőröm pórusai akkorák lettek mint egyegy kráter. Nem baj, a melegtől esik a vérnyomás, nagy bajom nem lehet - gondoltam - de éjszaka még mindig nem volt víz, és már lüktetett az egész fejem ...
Most ugyanez a helyzet.
Az éjszakát átvészeltem valahogy, mert visszaadták, -ha rövid időre is- a vizet, hát tudtam "szedni".
Ma reggel felkeltem, gondoltam főzök egy kávét, mert már nagylány vagyok és kávézhatok :) ... főztem is, ásványvízből, mert barna volt ami a csapból folydogált. Később kitisztult, hát megtömtem a mosógépet ... rossz döntés volt, mert időközben leállt, ugyanis ismét elzárták a csapokat, még most is benne van a ruha és fogalmam sincs mit kezdjek vele, mert, ha megadják a vizet, akkor újra fekete lesz és az én gépben lévő fehér ruháimnak nem tesz jót a sár...
Időközben dühösen felhív a barátnőm, hogy nem tudom-e mikor lesz ismét víz. Nem tudom ...
Fél 12-kor elkezdek készülődni, mennem kell dolgozni, csak ide a rádióba, de azért az arcomat és a fogamat meg kéne mosni ... Ismét az ásványvíz húz ki a mocsokból ...
Nem vagyok mérges, mert a szolgáltatónál is emberek dolgoznak ...
Bemegyek a rádióba, jönnek a telefonok, hogy mi van már, miért nincs víz? A szolgáltató telefonja nem válaszol, és rohadtul nem azért, mert foglalt, hanem azért mert félre van téve a kagyló ... és ez volt az a pont mikor besokalltam ...
Élő egyenesben csókoltattam az Apaservet és megköszöntem, hogy emberszámba vagyunk véve mi húszezren ebben a csodálatos kis városkában...
15 perc múlva, épp rádió előtt beszélgettem egy kedves ismerősömmel, megjelent egy Úr, aki egy komunikátdepreszát lobogtatott a kezében....
Hozsánna!!!!!!!!! 24 átkozott óra kellett ahhoz, hogy értesítsék az embereket arról, hogy meghibásodás történt és ma (augusztus 7) este, 19 óráig ne is számítsunk vízre.
Bemegyek a rádióba, elmondom a hírt és megköszönöm a szolgáltató munkatársainak, hogy meghallgatták imáimat és küldtek egy közleményt ...
Pár perccel később felhív egy kedves női hang, hogy ugyanmár, ne dícsérjem én az Apaservet, mert most sem küldtek volna semmit, ő hívott fel valakit, mikor hallott engem a rádióban, hogy már tényleg ideje lenne kiadni egy ííííííírást a helyi médiának is ... sííííííííííííííííííííííííííírok ...
Hazajöttem. Masszív 31 fok. A mosógép villog, mosna, ha lenne mivel ...
Éhes vagyok :) készítenék egy görög salátát, ha lenne víz, mert ugye nem ártana megmosni a hozzávalókat ...
Melegem van, királyságos lenne lezuhanyozni ...
Pisiltem, rácsaptam a buditetőt ...
Most komolyan a magyar filmek jutnak eszembe, melyek híresek arról, hogy a maguk természetességében adnak vissza dolgokat, mondhatnám azt is, hogy rendkívül életszagúak ...
Na kérem, ebben a pillanatban a nagykárolyi háztartások is elég "életszagúak" és ez az írás is elég életszagú, mert ebben a városban élnek NŐK, akiknek bizonyos napokon létfontosságú a víz, anyák, akiknek a kisbabáiknak nem lehet elmagyarázni, hogy nincs víz, férfiak, akik komoly fizikai munkát végeznek és fürdenének, ha hazaérnek ... és nem beszélek a sok tönkrement ruháról, ami fekete lesz a mocskos víz miatt, a megment mosógépekről, a minihőközpontokról, melyek idő előtt tönkremennek ... a betegekről ....
Megértem, bizony megértem a szolgáltatót, hiszen mindig történhetnek balesetek, de ismét közel 24 órának kellett eltelnie ahhoz, hogy közöljék az emberekkel azt, hogy miért is kell nélkülözniük a csapvizet. Ez a nem mindegy!!! ... mert, ha szólnak, hogy ma sem lesz víz, akkor az emberek felkészülnek rá ... így azonban kellemetlen :)
Nade, mint mondottam, fő az optimizmus ... holnaptól talán tejben és vajban füröszt minket a nagykárolyi vízszolgáltató. Ha nem így lesz, akkor megyek tüntetni:
HUN A SZAMÁRTEJEM??? feliratú transzparensekkel ;)
tsóúk összevissza: megmondtampontén :)
tsóúk összevissza: megmondtampontén :)
UI: olvastam olyan furcsaságokat, hogy nem városnapokat kell rendezni, hanem a vezetékeket kell kicsereberélni, hogy legyen víz ... ne essünk tévedésbe, amit a városnapokra költenek, az nem városkasszából kivett pénz, de, ha az is volna (viszont hangsúlyozom, nem az!!!), akkor sem lehetne arra költeni amire akarják, hiszen, minden célirányosan működik, ami azt jelenti, hogy az éves költségvetésből iksz összeg mehet Erre, iksz összeg mehet Arra, iksz összeg mehet Amarra. Ha Amarra szánt összeget nem költjük el Amarra, akkor az elveszett pénz, mert Arra és Erre már nem lehet fordítani, bármennyire is szeretnénk ;) valahogy ííííííííííííígy ....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.