Egy nagyon nagy zárójellel kezdeném, amiért elnézést is kérek így előljáróban!

(Muszáj elmondjam na, a tennap olyat hallottam, hogy aszittem menten eláááááájulok,  leesek a székről, befúrom magam a fődbe, egészen a magmáig, csak minél távolabb legyek ettű a bolygótú, ahun ennyi - gavallérnak, de még emberszabásúnak is nehezen nevezhető - amőőőőőőőőőőba él, aki engem és a Közkincset Horthystának nevez! Óóóóóóóóóóóó, annyira elegem van, de komolyan :(

Ember!!!!!!!!!! ha olvasol, márpedig olvasol, hiszen naprakész vagy a Közincset illetően, meddig akarsz elmenni????? Mit akarsz elérni???? Hogy meglincseljenek a hazugságaid miatt???? Nem is ismersz! Ez egy közéleti blog, miért fáj neked ennyire, hogy békés emberek véleményt mondanak és emlékeznek????

Vedd észre már, hogy nem én vagyok az uszító,  a lázító, hanem Te generálsz valami nagyon rosszat, valami nagyon rombolót, ami nem Nekem árt, ami degeneratív, abnormális és elfogadhatatlan 2012-ben. Én, pontosan a belső békém miatt nem olvasom azt a portált, ahol a mocskolódásaidnak teret engednek, de mindegyre felhívják a figyelmem arra, hogy ismét ott díszeleg valami finomság förö nics o hé-zita-ré!!! Mire való??? 

Ennyi lenne az, ami itt Neked és hozzád szól, remélem veszed az adást. Most pedig kapsz egy fricskát ;) NEM HAGYOM ABBA A BLOGOLÁST! - már csak azért sem, mert még Bukarestben is olvassák, ugyi???

 Maradok a továbbiakban is csak úgy őszintén és nyíltan: Kiss Zita. )

Ez lett volna a zárójelecske, bocsánatotokért esedezem ééééééés: Széééééééééééééép napokat, jóóóóóóóóóóó napokat kívánok cukkedlik :)

Nos, parányi szünetecske után megérkezett a következő írás! Íme:

                                                       Majális és egyebek

                  Nem tudom, kinek mennyit és mit jelent a Kultúra, nekem mindenesetre sokat. Annak ellneére, hogy én mindennek többnyire csak fogyasztója voltam, nem pedig művelője. Hogy miért nem? Hát csak azért, mert bizonyára csavarogtam akkor (is), amikor a Fennvaló a tehetséget mérte. Vagy a sor végén álltam és egyszerűen nekem már nem jutott belőle. De talán ettől vagyok különleges, nem???? Találkoztatok már olyasvalakivel, akinek botlába van, akinek nincs „hallása”, aki nem tud énekelni, aki nem játszik hangszeren, aki hagyja a rajzolást inkább másra, tehetségtelen az íráshoz, a színjátszáshoz, a versmondáshoz és a többi? Na ugye, hogy nem!!!!! De tereljem vissza magam a nagybetűs Témához.

 

                   Gyermekkoromban mindig izgalommal töltöttek el városunk „kulturális” eseményei. Itt volt például a Május 1. Összegyűlt az Autóbáza minden dolgozója itt-ott szakadozott, viseltes zászlókkal és „transzparensekkel” fölszerelkezve, és elindult a kastélykert felé. Én – mint kiváltságos, hiszen drága jó szüleim mindketten az említett vállalatnál dolgoztak – a hétévesek büszkeségével vonultam a csapat élén egyre gyorsítva a tempót, nehogy a többi vásott kölök elegye előlem az összes debrecenit és felvásárolja a város similabda-készletét….. Aztán iskolás koromban a Cîntarea României!!!!! (bocs, de akkoriban azâ még î volt) Hú, az volt még az élmény!!!! Egyszer bemondó is voltam pionírban, sőt még magyartáncoltam is. De a fentebb említett hiányosságok miatt többnyire csak a lelkes közönséget gyarapítottam. Persze megvolt ennek a híres-nevezetes rendezvénynek is a „protokollja”. Míg tartott a Nagyvezírt dicsőítő kötelező montázs, jóízűen trécseltünk a barátnőimmel, hosszú és édes pillantásokat vetettünk a mögöttünk ülő, bennünket nyálas papírgalacsinnal lövöldöző fiúkra (a hajba ragadt papírgolyók száma egyenesen arányos volt a népszerűséggel), aztán indulhatott a buli!! A Gindele ikrek, Varga ikrek és társaik nyaktörő akrobatikus tánca, Lobont Böbe és Marcela előadása, Feigi Jancsi gitárszólói, Valdmann Éva balettesei (Hattyúk tava!!!!!) és keringőzői, Serli Jutka - akiről kevesen tudják, hogy Teréz - magyartáncosai, Enyedi Zsolt, Papp Ani és a Korál Maradj velem-je………… szóval ezért az élményért megérte végigülni a dögunalmas-hazafias versösszeállításokat. Ja, és ugye mondanom sem kell, hogy a könnyűzenészek iskolai egyenruhában léptek fel……..

 

                A legnagyobb izgalmat számomra mégis a Könyv jelentette (akkor is). Könyvet olvasni mindenki tudott, ha akart. De Könyvet beszerezni, na ahhoz már kellett egy kis fifika! Nyomtatott kultúrát ugyanis jó esetben pult alatt lehetett kapni Zabik Évától a sarki, enyészetnek indult egykori Coșbuc könyvesboltban, vagy a legkülönfélébb technikával átcsempészni a határon, miután a család minden tagja összeválogatott egy kisebb kufferre valót a debreceni Ady Endre könyvesboltból (ami már nincs sajnos. Helyette van puccos Alexandra). Van, aki kávét dugdosott, mások élelmiszert, apukám könyvet, folyóiratot és hanglemezt - naná hogy az előbb említetteken kívül! (A mai mini adathordozók már kihívást sem jelentenek…) Elárulhatnám a titkot, de nem untatom vele a Tisztelt Olvasót (ha lesz ilyen). Elég annyi, hogy a Dacia 1310-es kimeríthetetlen rejtekhely volt. Lassie hazatér, Lassie kölyke, Belle és Sebastien, Tündér Lala, a pöttyös és csíkos, no meg a delfin könyvek – mekkora kincsnek számítottak! Ma is megvannak, néha letörlöm róluk a port, és takarítás közben újraolvasok egyet-egyet…

 

               Még rázhatnám az emlékfát tovább, de így is hosszúra sikeredett a nosztalgiázás. Átadom a szót másnak. A lényeg az, hogy megvagyunk. És ALIG változott valami. Varga (Kárándy) Ágota tornázik és tornáztat, Feigi Jancsi, a Kastélylakók nevelőapja gitározik és gitároztat, Enyedi szintén muzsikál nem is akárhogyan, Zabik Éva jó egészségnek örvend és ráadásul a férjem révén a rokonom lett (mit nem adtam volna ezért a kapcsolatért harminc évvel ezelőtt…), jómagam olvasok és csempészés helyett „lopok”, Május 1 helyett vannak városnapok és fesztek satöbbi satöbbi… Nincs hiányzó láncszem. Vagy mégis?? Hát persze, hogy van! Apukám sokat tapasztalt sárga sárkányjárgánya egy figyelmetlen sofőr jóvoltából két éve már az Örök Vadászmezőkön száguldozik….. Megteheti, elvégre manapság már üzemanyag is van dögivel…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.